A mézeskalácsos mester, takarékos ember lévén a mézeskalács sütése közben csakhamar azon törte a fejét, mihez kezdjen a viasszal, s miként kell szép és jó minőségű gyertyát készíteni a méhviaszból.

Így lett a mézeskalácsos mesterek nagy része viaszgyertya öntő mester is. Kezdetben csak a méhviaszt használták el, később (a kőolaj kitermelés és feldolgozás megjelenése után) már paraffinból is készítettek kisebb-nagyobb gyertyákat a karácsonyfára valótól a díszített, hatalmas húsvéti gyertyákig. Napjainkban méhviaszból főként dísznek készülnek a természetes illatú méhviasz gyertyák, a használati gyertyákat paraffinból készítik. A Petrits család műhelyeiben négy-féle módon készültek/készülnek gyertyák: dobon húzva, csurgatva, mártva és formába öntve. Hogy melyik mit jelent pontosan, ezt a múzeumi videónk részletesen bemutatja, és természetesen a készítés régi eszközeit is megcsodálhatod.